Néha elcsodálkozok azon, hogy mennyire értéktelen is vagyok valójában. A társadalom elhiteti velünk, hogy igenis mindenki nagyon értékes. Mégis tehetek szinte bármit és senki sem veszi észre, csak akkor ha valami látványos, abszurd, megbotránkoztató dolgot csinálok. Ha viszont így teszek, akkor jó eséllyel titulálnak őrültnek, a társadalom söpredékének vagy egyszerűen pár perc "hírnevet" szerzek és újra feledésbe merülök. Kezdem igazán unni. Főleg azt amikor úgy tesznek néhányan mintha számítanék, mintha fontos lennék számukra, de amikor lényeges lenne, akkor nem figyelnek.
Aki ezt elolvassa gondolkodjon el azon, hogy érzett-e már hasonlóan vagy esetleg tudtán kívül tett-e már így másokkal. Azon sem árt elgondolkodni, hogy mit érezhetett az adott illető!
Egy kérdéssel kezdeném. Te kinek/kiknek szeretnél értékes lenni? Szerintem ezt a kérdést kell feltenni mi előtt értéktelenek éreznéd magad.
VálaszTörlésA társadalom azokat meg veti akik nem olyanok mint ők ezzel tekintenek őrültnek ha abszurd dolgot csinálsz. Persze ha valaki áll mögötted akit a társadalom elismert és az mondja hogy ez nagyon fasza akkor Híres leszel "sokáig".
Hát lehet hogy vannak olyan "emberek" akinek számítasz, csak lehet hogy többről hiszed azt hogy nekik számítasz mert elhitetik veled és közbe egy két ember van csak.
Nem vagy értéktelen. A miértet azt hiszem, fölösleges ragoznom.
VálaszTörlésDe az, hogy ez megfordult a fejedben.. Emberibb vagy, mint gondolnád. (:
Azt, hogy ki számára vagy Te értékes, onnan tudod meg, ki akar tenni Érted.
VálaszTörlésÉrtéktelenség...mesélhetnék arról, milyen annak telljes tudatában élni, és ennek ellenére az ismerőseid közötti rászorulók irányában legodafigyelőbben, és lehető legtöbbet nyújtóan viselkedni, lehetőségeidtől, és a szükségtől függően, éveken keresztül. Az érzelmekkel sajnos vigyázni kell. Sose a Maga Értéktelenségébe akarjon változást hozni az ember...vagy megtörténik, hogy számítani fog, vagy nem.
Szerintem az Emberek Felé meglépett tetteid azok, melyek meghatározóak személyi szinten, és nem a társadalom irányában tett megnyilvánulások. Épp ezért Evil...azok tudják csak ki vagy Te, azoknak számítasz Te, akiknek megmutatod a Lényed...és ez nem feltétlenül az, amit a tömegnek mutatsz konstans. Én határozottan tudom, hogy három év távlatából, fogalmam sincs Ki vagy Te.
Együtt érzek veled,csak túl léptem ezen,mert rájöttem,hogy hiába utálom magam,még is ..nem vagyok értéktelen,mert ha én nem is ,van olyan ki meglát bennem valami szeretni valót,tehát amíg van egy bolond ember is aki szeret,addig tudom,hogy értéktelen nem vagyok,max valami más...amit nem mindenki fog fel,nem mindenki értékeli...Bár mondjuk úgy,hogy általában ez azokkal az emberekkel történik meg,akiknek teljesen kiadom magam,minden gyenge pontom,minden egyes lélegzetvételem...bár hozzáteszem,szerintem ez az igazi baráti kapcsolat ,vagy akár szerelmi kapcsolat,meg is tettem újra,megint kiadtam magam egy csomó embernek akiben bízom,akiket a magam módján borzasztóan szeretek,az életemet adnám értük.És hiába bízom bennük és hiszem,hogy ez nem történhet meg újra,de csak reménykedni tudok,hogy nem leszek ismét hátba támadva...A lényeg,hogy szerintem felejtsd el,hogy nem vagy értékes...és őrült sem :) Vagy is de,de egészséges módon,pont amennyire kell.
VálaszTörlés